A 89. Ünnepi Könyvhét megnyitója

Köszöntőt mond: dr. Solymos László, Szeged város alpolgármestere

A könyvhetet megnyitja: Boldizsár Ildikó mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója

Könyvkiadási támogatások és az Év Könyve díj átadása

Közreműködnek: Kiss Hanna és Barta Gergely, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói; Kócsó Zalán, a Tisza-parti Általános Iskola tanulója; Tiszavirág Néptáncegyüttes

 

A TÖRTÉNET HATALMA
Az Ezeregyéjszaka meséiben szerepel egy király, akit nyugtalanság és gond gyötör. Kuruzslók és híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földről, de senki nem tudja meggyógyítani, pedig se szeri, se száma a bölcs tanácsoknak. Végső elkeseredésében a király a nagyvezírhez fordul, és tőle kér segítséget. A vezír azt mondja neki: „A gondtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha az ember olyat lát, amit még nem látott; olyat hall, amit még nem hallott, vagy olyan földre teszi a lábát, ahol még nem járt.”
Nos, éppen erre valók a könyvek, és erre való az olvasás. Minden könyv mutat valamit, amit még nem láttunk, üzen valamit, amit még nem hallottunk, és olyan helyekre is eljuttat, ahol még sohasem jártunk. A könyvek azonban nemcsak a gondtól és nyugtalanságtól szabadíthatnak meg bennünket, hanem működésbe hozzák legdrágább kincsünket: a képzeletünket és a fantáziánkat. Amíg ezek működnek, mindentől védve vagyunk. Amíg el tudjuk képzelni, hogy másképp is élhetnénk, mint ahogyan élünk, van remény.
Ezért fontosak a könyvek. Ezért fontos az olvasás. Hogy ne veszítsük el a képalkotó képességünket, s ezzel együtt a reményt és a változtatás képességét. Ne felejtsünk el helyesen gondolkodni, helyesen szólni és helyesen cselekedni.
S hogy mi lett az Ezeregyéjszaka királyával? Megtalálta azt a mesemondót, aki ezeregy éjszakán át tartó történeteivel meggyógyította őt. Akárha könyvből olvasta volna ezeket… (Boldizsár Ildikótól a 89. Ünnepi Könyvhét elé)